Fehér Sas az Angyalok útján

II. Asztrálutazás

Időutazás a jövőbe, 2020-ba

       2020. Szeptember 23-a, délelőtt 10.00 óra. Most érkezett a hír, hogy véget értek a harcok. Luánor kapitány, aki a harcok vezetésével volt megbízva, boldogan nyugtázta Segalnak, hogy vége a harcnak.

       Mindent a komputerek világa irányított, még a háborút is. Az Isteni mező megnyilatkozott és rádöbbentek arra, hogy a béke a legfontosabb ezen a világon. Elkezdték a jövőt építeni, ami a szereteten alapszik. Az Isteni fény mindent láthatóvá tett, a Forrás nékik adta az Örök Hitet. A Szent hegyek fölött csodálatos erővel tűnt fel a csodálatos, Egyetlen Fény alakja, amely bevilágította az eget csodálatos fényével. Ő az Alfa, az Omega, a kezdet és a vég. Az Örök Férfi és az Örök Nő csodálatos egyéválásából születik meg a Szent Gyermek, aki a Forrást hordozza magában. És nem lesz soha éjszaka és nappal, mert fény fogja bevilágítani a ti utatokat. A harag és a gyűlölet, a kétségbeesés elköltözik a Földről és megszületik helyette az Örök Béke fogalma, amely mint Isten Szent Tüze ég a két oszlop között. És ekkor az ember lelkében örökre meggyullad ez a tűz, amit emberi nyelven úgy hívtok, a lelkiismeret hangja. De mit csináljon az olyan ember, akinek nincsen lelkiismerete, aki gőgös és dacos és a félelmei uralják, aki hideg számítással mindenféle gonoszságot megtesz? Mindent meg kell próbálnia, hogy rájöjjön a saját tévedéseire. Ha nem próbálta volna ki a téveszméket és tévhiedelmeket, akkor nem tudná ezt a szép új világot értékelni.

       Odaérkezünk az űrbázishoz. Ditrof siet elénk. Kitárul a hetes Univerzum eleje. A házak sorakoznak egymás mellett, csodálatos fényben pompáznak, hatalmas hosszú utcasorok vannak, ahol gyermekek zsivaja és kacagása üti meg a fülünket. Itt nincsenek zárt ajtók és ablakok, hanem örök béke honol.

 - Itt sem volt mindig Diarno, vagyis béke, csak megírtuk a szent jövőt magunknak és ez a szebb jövő meghozta számunkra az örök békét.

És ezzel visszatértünk a testünkbe.

III. Asztrálutazás

Utazás a jövőbe

       Az Univerzum sötét felében élő angyalok körbefognak, és szeretettel kérdezik:  - Mi van a Földön? - próbálják megfejteni az emberi természet titkát, hogy honnan ered az a tűz, amiből az ember lelke táplálkozik, és hogyan tudott életben maradni a sok vihar közepette.

       Elkezdem őket tanítani. Átölelem őket, és ők azt mondják, nem értik. Még több szeretetet árasztok rájuk, amely által a szívviráguk kinyílik, és hatalmas vágy támad fel bennük az otthonuk, a Forrás iránt, ahonnan erednek. Mert egyébként nagyon szerencsétlennek érzik magukat, nem tudják, hogyan térjenek vissza a Forráshoz, vagy hogy harcolniuk kell-e a visszatérésért. Erre azt feleltem, nem kell harcolnotok, csak öleljétek át egymást, ahogyan én tettem, és ezt a lángot adjátok tovább a többieknek is. A szeretetből szőjetek védőhálót, amely elér a Forráshoz, és a béke csendje kialakul. Mi nem egy ellaposodott, unalmas dolgot akarunk, hanem a lélek szabadságát.

       Isten nem azért teremtette a szellemeket és az űrlényeket, hogy háborúzzanak egymással, hanem, hogy egyesítve erőiket a közös ügyért, egy gyönyörű új világot hozzanak létre. Ne a múltból táplálkozzatok, hanem alkossatok egy gyönyörű jövőt: a Világ, az Univerzum új jövőjét. Ahol csend van, ott béke és szeretet van, az a Szent Tűz, amit Isten adott a szívünkbe, a Szent Arany, ami a lelket élteti és felemeli. De mindig kellenek a szellemnek új vibrációk, hogy egyszer fenn lehessen egyszer lent. Az Öröklétben való bizonytalanság nyugtalanítja az űrlényeket és az univerzumban lévő csoportokat, pedig benne van az Egyetemes Tanban, hogy a Forrás, a Kezdet és az Ige által minden megigazul és megújul.

       Nincs a világon olyan dolog, amit ha megváltoztatunk, nem alakít ki valami újat. A Földnek fontos szerepe van az Univerzumban.

       Az univerzum lényeinek viselkedése magas intellektust takar. A tudomány területén magasan előttünk, földiek előtt állnak az űrlények. Ők úgy gondolják, többfajta szeretetet ismernek, pedig csak egy van, az Örökkévaló szeretete. Mégis az ember, akit lenéznek, sokkal jobban érzi az Univerzum erőit, és keresi a kapcsolatot az angyalokkal. Zimaro Flantos vagyok, egy lény az űrből, azok közül, akik egy fényesebb jövőt szeretnének biztosítani az emberek számára. Sok ember azt hiszi, ha körbeutazza a Földet űrhajóval, akkor már mindent ismer, azonban belső lényüket sem ismerik, pedig minden ember lénye, szelleme más. 

       Amikor Isten megteremtette a Földet, akkor a nő és a férfi még egyben volt, és csodálatos teremtménye, tökéletes lénye volt Istennek. Délceg termetével elcsábította a természet eonjait. A víz tükrében meglátta saját magát, és beleszeretett saját magába. Itt kezdődtek a problémák, mert ekkor már társra vágyott, s így vált szét a két nem. Isten megtiltotta a tökéletes lénynek, hogy az örök tudás fájáról egyen, de mivel szabad akaratot kapott, megtette.

       Ezután az elemek urai állandóan tomboltak, és egyre keservesebbé tették az ember életét. Mára már elmúlt a szerelem a szellem és a természet között, és az ember a kultúrájával - a civilizációval - megfojtotta a természetet, és saját igazi belső lényét, a szellemet is. Nem azzal törődik, hogy lélekben növekedjen, hanem hogy primitív szükségleteit kielégítse. Az embernek olyan kapcsolatot kellene kialakítania Önnön lelkével, hogy fejlődjön. Sok ember nem tudja elviselni a szenvedést, és ha valamit dolgoznia kell, már botrányos állapotba kerül.

       A munkától való félelme, és hogy valamit társaiért is tennie kellene, iriggyé és féltékennyé teszi. A ti fajotokban - ha minden rendbe jön körülöttetek, és ha szeretetben meg is tudjátok tartani egymást - ha az Ősforrás mellett maradtok -, akkor minden rossz, ami megíródott a jövőről, átíródik egy szebb jövőre. De ez rajtatok múlik.

       Mi, az Univerzumban élő lények, azért vagyunk, hogy ebben támogassunk benneteket. Az Isten által helyreállított rendszerek már gyönyörűen működnek. Az ikererő, a női és a férfi princípium Dobogókőn összekapcsolódott 1997. június 13-án. Fényoszlopba került a Föld szívcsakrája, s ez Isten szeretetét jelképezi. A fény és az erővonalak mindent jeleznek dátum szerint. Többféle időt kellene ismernetek: földi időt, időtlen időt, s az idő kezdetét és végét. Az idő a mi nézőpontunkból kört alkot, s ezért nem juttok ötről a hatra, ti emberek. A szellemetek tudja, hogy hol van  hiányosság a fejlődésetekben. Minél később kezdi el valaki a spirituális fejlődést, annál jobban elrontja a dolgait.

       Köszönöm, hogy meghallgattatok. Flantos, az Univerzum 1. planétájáról.

1997. július 8. 22.25

Tanítás az Avatárokról és az Arkangyalokról

       A legmagasabb rangban levő angyalokat nevezzük avatároknak. Az avatár szó annyit jelent, hogy a Föld sebeinek gyógyítója. Mennyei Atyátok rengeteg avatárt küldött a Földre, hogy javítson a Föld katasztrofális sorsán. Egyre nagyobb a káosz, de kevés az a munkás, aki teljes szívvel és odaadással tudja javítani a Föld sorsát. Csak az a gyógyító tud bekapcsolódni teljesen a Föld teljes megmentésének programjába, aki le tud mondani egoizmusáról. A Szentséges Tűz, ami a szív közepében lobog, összeköti az Eget a Földdel. Az a gyógyító is eredményesen tud gyógyítani, akiben nem éledt fel a Tűz. Csak az a bökkenő ilyenkor, hogy az angyalok ekkor szeretet nélküli gyógyításról beszélnek, és aki ezt sokáig csinálja,  teljesen átveszi a beteg karmáját, és ekkor önmaga is gyógyításra szorul már.

       Az asztrális területeken is történnek gyógyítások. Az asztrálvilág a mi földi világunk teljes tükörképe. Itt kezdődik az avatárok legfontosabb munkája, hogy ezt a két világot, a kozmoszt teljes harmóniába összekösse az Ősforrással. A szakadás akkor történt, amikor viták és versengések keletkeztek a területekért. Mindig nagyobb erőtér felé törekedtek és teljesen elszakadtak az eredendő Forrástól. Valójában egy új felfedezés, és új területek megismerése a legjobb mozgatórugó számukra, vagyis a tapasztalás és a megismerés. Akkor jöttek rá igazán, hogy rosszul döntöttek, amikor nem érezték maguk mögött a biztonságot. Az ikererő szétszakadt: a nő szétvált a férfitól, és a menny elszakadt a földtől. Ez hatalmas fájdalommal járt, és ekkor már igyekeztek volna vissza, de már nem lehetett.

            Az Atya többféle teremtményt teremtett az Univerzumba és mindegyik fajnak megvan a bolygórendszere. Annyi bolygó van, ahány arkangyal. A beosztások hatalmas munkaterületeket ölelnek fel. Ezért fontos az önfegyelem és a munkára való odafigyelés. A ti Földetekre arkangyalok rendszerint nem szoktak születni, csak akkor, ha az Atya az egész Univerzumot rendezni akarja. A káosz már megérett a teljes helyrerakásra, és az Atya azt mondja: - Állj, ne tovább! Engem választasz, - vagy a káoszt, ami semmivé válik.

       Minden lény, aki elszakadt a szeretettől, keres valamit, ami befagyott, vagy meghalt benne, és nem találja. Azért vannak a különleges látogatások és eltérítések, hogy megvizsgálják az emberben a DNS molekulát, hogy megtalálják az elvesztett aranyat, aminek a hiányát érzik, nem találják.  Mert egyedül az ember került hátrányos helyzetbe. A rohamosan fejlődő lények, a nagy harcban teljesen elfelejtkeztek az Isteni Szeretetről. Amikor kijózanodtak, a szívük befagyott és nem voltak képesek többé már szeretni, de a szeretet hiányát érezték örökké, és ezért létrehozták a kollektív tudatot. Ez azt jelentette, hogy egyetlen főnök, egyetlen beosztott van és nincs több kérdés számukra. Ezt evolúciónak hívják és csendnek. Minden száj egyet beszél, és ha valamelyikük mást mer gondolni, azonnal elpusztítják. Ők a múltjukból élnek, fejlődésük teljesen lecsökkent.

       Többféle bolygórendszer van, ahol az időnek fontos szerepe van. De ahol már az időtlen időt mérik, ahol már semmi szerepe az időnek, ott véget ér az idő. Egészen addig nem történik semmi, amíg újra nem egyesül a Föld az Éggel és újra nem tud a Föld lélegezni. Sokan azt gondoljátok, amit nem láttok, az nem létezik. Pedig tudhatnátok a relativitáselmélet alapján, hogy minden él, ami mozog, és minden élettelen újra mozdul. Mert egyetlen anyag sincs, ami holt lenne, csak pihen. Mennyei Atyánk gondolata is élő, ami létrehozza az átalakulás, az átváltozás folyamatait.

       Az Univerzumban az anyag szerkezeti formái lehetnek könnyebb, finomabb és durva anyagok is. A legfinomabb anyag Mennyei Atyánk gondolata, ami Világlélek meghajtóereje. A lélekerő hatalmas energiával érintkezik minden síkkal. Az Univerzumok és bolygók, ahogy születnek, úgy el is tűnnek a születés és a halál körforgásában.

       Mit is jelentenek ezek a szavak? A születésben áll az Atya legnagyobb ereje. Ezért, aki legyőzte a halált, az utazhat az időtlen időben is. Hatalmas szenvedéseken megy keresztül a tanuló, míg eléri ezt a létterületet. A harcok folyamata akkor a legnehezebb, amikor a saját alsóbbrendű énjével kell harcolni. Azért kell ezt megtenni, mert az alsóbbrendű én nagyon lusta, és korlátolt tudatú. Ő egyáltalán nem akar dolgozni, inkább állandóan pihenne, szórakozna és aludna. 

       Ő a vágytermészeti lényekhez tartozik, akik a gyökércsakrában tartózkodnak, nem tudnak semmiféle fejlődést felmutatni, és a Mennyei Embert fogva tartják. Ha a szívrózsa, három szinten, a felfelé mutató három szívben kinyílik, akkor teremtsük meg a Mennyei Ember birodalmát, és győzzük le a haláltermészet területét, ami helyett az Örök Életet kapjuk.